• Fulan-Janeiru Reseitas Domestika Atinzi 18,9 Millaun

Home » Announcements » Fulan-Janeiru Reseitas Domestika Atinzi 18,9 Millaun Print Page

Fulan-Janeiru Reseitas Domestika Atinzi 18,9 Millaun

20200310_Fulan-Janeiru Reseitas Domestika Atinzi 18872 60 Millaun -Edited by DGuterres Final

Ministériu Finansas Loron 10 Fulan Marsu 2020- Diretór Jerál Tezouru Ministériu Finansas Rui Magno hateten totál reseitas fiskais no reseitas non-fiskais iha Fulan-Jeneiru konsege rekolla ona 18,9 millaun.

“Reseitas domestika iha parte-rua hosi reseitas fiskais no reseitas non-fiskais. Iha reseitas fiskais ne’e ita rezista 13,376.47 millaun depois reseitas non-fiskais ne’e 5.496.13 millaun ho totál maka 18.9 millaun”, dehan Diretor Geral Tezouru Rui Magno.

Diretór ne’e mós informa katak, ita halo kompara ho Fulan-Fevereiru rezista totál reseitas domestika hosi reseitas fiskais no non-fiskais hamutuk 13.3 millaun, ida ne’e ita nia reseitas tuun. Ita bo’ot sira hatene katak Fevereiru ne’e tempu ba atu simu reseitas ne’e menus kompara ho fulan sira seluk. Tanba fulan bai-bain iha loron 31 no iha Fulan-Fevereiru ne’e loron 29 de’it no iha loron 26/02/2020 ne’e ita feriadu tiha.

“Reseitas fiskais iha Fevereiru ne’e 9.252.44 millaun depois reseitas non-fiskais ne’e 3,931.50 no totál 13.3 no ida ne’e nia detallu”, Informa Diretór Geral Tezouru.

Diretor ne’e informa liutan katak, Ita hotu hatene reseitas fiskais ne’e mai hosi parte rua-de’it, mai husi Autoridade Tributaria ne’ebé rekolla reseitas hosi kompaña sira no depois ida fali mai hosi Alfándegas ne’ebé impostus sira koleta hosi sasan sira tama no sai. Reseitas Non-Fiskais ne’e nia detallu hau la-iha, hau bele dehan reseitas sira mai hosi pasaporte, ema selu lisensa ba kareta sira (DNTT) hosi EDTL, Bee, hosi Ministériu Justisa, ajénsia sira balun hanesan Aportil.

“Enjerál ita rekolla reseitas kuaze tinan tomak, husi tinan kotuk ita konsege koleta 189 millaun se ita fahe ba fulan 12 bele hetan 15 ka 16 miliaun hanesan ne’e”, dehan Diretor Geral Tezouru Rui Magno.

Diretor ne’e ramata hodi dehan nune’e, Hau senti iha tinan ida ne’e hanesan de’it, tanba iha fulan balun tu’un no fulan balun sa’e. Enjerál ita hetan kuaze 15 millaun, maibé hau bele informa itaun katak resietas fiskais sira ne’e mai hosi atividade sira lor-loron. Se ita iha situasaun ekonómia ida nia atividade monu kauza hosi saida de’it konserteja sei afeta ba nia redusaun kolesaun reseitas.